Dór 
hangnem és skála az őskori görög zenében a legfontosabb skála, a
systema teleion alapja (l. Görög zene), a mi hangrendszerünkben az e f
g a h c' d' e' hangsornak fele meg. Az ókori görög zeneesztétika az
emelkedett pátosz jellegzetese hangnemének tekintette. A középkori dór
hangsor (l. Egyházi hangnemek) nem azonos a görög dórral. Hangjai: D e
f g a h c' d'. Tehát moll jellegű skála, nagy (azaz dúr-karakterű)
szexttel. A szeptima felemelése (c-cis) csak zárlatoknál fordul elő
(esetleg). Az autentikus dór egyházi tonus első az egyházi hangnemek
sorában (tonus I.). A régi magyar népi dallamkincs egyik uralkodó
hangneme.