Doppler Árpád, magyar származású zeneszerző és tanár, (1857. Budapest- 1927. Stuttgart) Newyorkban és Stuttgartban működött. Szimfonikus műveket és kórusokat irt. Doppler Ferenc (Albert), fuvolaművész és zeneszerző, (1821. okt. 16. Lemberg - 1883. jul. 27. Baden [Bécs m.]). Atyjának D. Józsefnek volt a tanítványa. Bécsben először 1834. dec. 28. hangversenyezett (Allg. Musikalisches Anzeiger, 1835. jan. 15.) Öccsével, Károllyal a 30-as években került Pestre, hol előbb a német színháznak volt első fuvolása (1838-45), majd a Nemzeti Színház zenekarában működött. 1858. a bécsi udvari operához szerződött mint első fuvolás és balett karmester, 1865. a bécsi konzervatórium fuvolatanára lett. Öccsével együtt Európa különböző városaiban nagysikerű hangversenyeket rendezett. Operái: Guzmann Johanna, Benyovszky (1847), Ilka és a huszártoborzó (1849), Vanda (1850), Két huszár (1853), Vadon fia (1854). Az Erzsébet c. operát Erkel Ferenccel és D. Károllyal együtt írta (1857). Igen sok művet irt s átirt fuvolára. Egyéb művei: Judith (német opera 1870), Magyar- és gyászzene Bánk-bánhoz, Impromptu zongorára (Apollo 1872), Aradi népdal (1859), férfikarátiratok stb. D. kompozíciói a 19. század sekélyesebb operazenéjének szellemében íródtak, magyarosságuk külsőségekben áll. Hangszerelni azonban jól tudott; ő hangszerelte részben Liszt magyar rapszódiáit is. V. ö. Isoz Kálmán: Doppler Ferenc levelei Erkel Ferenchez 1911. Doppler Károly, fuvolaművész, zeneszerző, (1825. szept. 12 Lemberg. -1910. márc. 10. Stuttgart.) Bátyjával együtt a Nemzeti Színháznál működött mint fuvolás, utóbb egyszersmind másodkarnagy 1862-ig. 1865. szept. 1. óta a stuttgarti udvari színház első karmestere volt (1898-ig). művei. Gránátos tábor opera (1853), Honfi dal (pest-budai zenedei pályamű 1857, ezt még ma is éneklik), Kinizsi tábori tánca (1859), Magyar idylla zongorára (1859), Alkonyodik, a csillag is feljött már, dal (1864), dalbetétek német színdarabokhoz (1843-46), opera-átiratok (részletek, potpourrik) zongorára négykézre és fuvola-zongorára stb. V. ö. K. D. und seine Beziehungen zu Ungarn, Pester Lloyd, 1900 márc. 15., 16. Major.