Táborba szálltak a régi zene szerelmesei. Az idén harmadszor kerül megrendezésre a régi zenei tábor, mely most a Falunapokhoz és a Pálfáról Elszármazottak III. Találkozójához is kötődően június 17-től 29-ig tart.
Az ország különböző tájairól érkezett a 10-12 résztvevő, akik ugyan különböző korúak és neműek, de közös bennük a történelem, a zene, az elmúlt korok kultúrájának szeretete. Tulajdonképpen három csoport él most itt együtt, a szentendrei Kecskés Együttes, a Tolna megyei Ungaresca Consort (melynek tagja ezen sorok írója) és a szigetmonostori Psalterion Csoport. A résztvevők kb. 30 hangszert szólaltatnak meg, melyek között lantok, gitárok, furulyák, dobok, hárfa és más pengetős hangszerek találhatók.
Az együttesek XV-XVII. századi zenét játszanak, melyre az a jellemző, hogy nem válik szét élesen a komolyzene, a szórakoztató zene és az egyházi zene. Már csak azért sem, abban a korban, amikor ezek a művek születtek, általános volt, hogy közkedvelt világi dallamokra egyházi szövegeket énekeljenek és természetesen ez fordítva is előfordult.
A magyar protestantizmus kezdeteinél, amikor a gyülekezet-szervezés munkája folyt, templom és orgona híján lanttal, hegedűvel járták a vidéket a prédikátorok és zeneszóval hívogatták az embereket. Érdekességképpen megjegyzem, hogy Sztáray Mihály egymaga 120 egyházközséget alapított oly módon, hogy megállt hegedűjével településeken, vagy éppen a bujdosókat hívta elő hegedűszóval az erdőkből, nádasokból. Fontos szerepe volt a muzsikának - sokkal fontosabb, mint ma - akkor, amikor nyomtatott sajtó és tömegtájékoztatás még nem létezett. Lantosok és kobzosok járták a vidéket, a végvárakat és könnyen megjegyezhető dallamok melett énekelték meg azokat a történelmi és politikai eseményeket, amelyek az országban történtek. Ezek közül a legkiemelkedőbb Tinódi Lantos Sebestyén, akinek legalább egy énekét, az Egri Vár viadaláról szóló históriát szinte mindenki ismeri Magyarországon és mind a mai napig tanítják az általános iskolában.
A táborban együtt zenélő zenészek népünknek ezeket a hagyományait, ének- és dallamkincsét őrzik, elevenítik fel és tanulják egymástól. Hitvallásuk szerint az ősök által megteremtett értékeket meg kell őrizni és gyarapítani, ismerni és szeretni kell ezeket, mert amely nemzet nem becsüli a saját múltját, az nem tudja felelősen építeni jövőjét sem.
A zenei tábor lakói örömmel és hálásan élnek azokkal a lehetőségekkel, amelyeket az Önkormányzat, ill. a település biztosít számukra és szeretettel várják az összes érdeklődőt 2002. június 28-án 19 órára a Képzőművészeti Alkotótábor és a Régi Zenei Tábor zárására a Művelődési Házba, ahol ez alkalommal kiállítás és záróhangverseny lesz.
